A magyar jogban a korábbi sikertelen próbálkozások után 2014-ben vezette be a jogalkotó a bizalmi vagyonkezelést, de máig számos kérdés övezi a jogintézményt, amely olyan személyeknek jelenthet kivételes perspektívát, akik a már megszerzett vagyonukat szeretnék nemcsak teljes biztonságban tudni, hanem egyes vagyonelemeiket egy előre látható, kiszámítható adózással szeretnének a házastárs, vagy az örökösök beleszólása nélkül a kedvezményezettek javára rendelni.
Vagyonkezelésbe lehet venni ingatlant, ingóságot, értékpapírt, vagyoni értékű jogot, lejárt és még le nem járt követelést egyaránt. Nem szükséges egyszerre, azonnal átruházni az érintett vagyonelemeket, lehet akár lépcsőzetesen is, de mindenképpen konkrétan meg kell tudni határozni, mit is adunk bizalmi vagyonkezelésbe.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra jön létre, amelynek a magyar szabályozás szerinti mértéke maximálisan 50 év lehet. Fontos megemlíteni, hogy a vagyonrendelőnek csak a vagyonkezelést megelőzően fennálló tartozásai vonatkozásában lehet a hitelezői igényt érvényesíteni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonon, a később keletkezettek vonatkozásában nem, ám ez is nehézségekbe ütközik. A kezelt vagyon ugyanis már nemcsak önálló jogalany, hanem önálló adóalany is, így mind a vagyonkezelő mind pedig a vagyonrendelő személyétől teljes mértékben független.
A jelenleg hatályos végrehajtási törvény értelmében a vagyonrendelő hitelezőinek követelései amennyiben végrehajtás alá is kerülnek, úgy a végrehajtónak nincs joga automatikusan felmondani a vagyonkezelési szerződést, azt annak érvénytelenségének valószínűsítése mellett peresítenie kell. Amennyiben e per eredménye az, hogy a vagyonrendelő a szerződés létrejöttekor már tudatában volt annak, hogy a szerződéssel hitelezői vagyont von el – ennek bizonyítása ezen eljárásokban meglehetősen nehézkes – úgy lehetséges a szerződés érvénytelenítése és így a vagyonrendelővel szemben korábban fennálló követelések kielégítése. Ez folyamat azonban igen hosszadalmas és még a jogszerű kielégítéseknek is gátat szabhat.
A vagyonkezelő kapcsán elmondható, hogy az általa kezelt vagyon nem az ő tulajdona, így a tartozások, amelyeket a vagyonkezelő személyéhez kötődnek nem elégíthetők ki a kezelt vagyonból. Amennyiben a vagyonkezelő fizetség ellenében látja el a tisztséget a vagyonkezelésből származó „bevétele” vonatkozásában a hitelező támaszthat igényt.
A bizalmi vagyonkezelésnek két fajtáját ismeri a magyar jogrend, az üzletszerű és a nem üzletszerű vagyonkezelést.
Amennyiben érdekli az adott szolgáltatás, irodánk szívesen áll rendelkezésére és teljeskörű felvilágosítást és személyre szabott ajánlatot tud nyújtani.